"Vannak dolgok, amiket a szülőktől nem tanulhatunk meg. Nem azért mert ők nem tudják, vagy nem adják jól tovább, hanem azért mert csak közösségben értelmezhetők. Erre először akkor jöttem rá, amikor arccal feküdtem a fűben az óvoda kertjében lévő diófa alatt, miután negyedjére estem hasra a saját bekötetlen cipőfűzömben. Hiába hallgattam meg otthon számtalanszor, nem értettem, hogy miért olyan fontos bekötni azt a cipőfűzőt, jó az úgy ahogy van.Hát nem! Hátráltatott a fogócskában!Márpedig a többi gyerekkel játszani szerettem volna, és azt nehéz kivitelezni a földön elterülve, szó szerint pofára esve.Úgyhogy megtanultam cipőt kötni -nem biztos, hogy aznap, de emlékszem a büszkeségre, amit a kis előszobában a jelem alatt ülve éreztem.Büszke pedig azért voltam, mert Julika felügyelte a folyamatot, és a 'Na erre kellett ennyit várni?' felkiáltása után lehittem, hogy akkor mostantól szinte bármit meg tudok csinálni, nem csak cipőt kötni, hiszen ha ő előre tudta, hogy menni fog,akkor ki vagyok én hogy ellenkezzek?Önbizalmat adott és az általános iskolában, a gimnáziumban és most az egyetemen is abból élek, hogy elhiszem, hogy sikerülni fog.Nem a dicséretért csinálom. Julika ritkán dicsért, amiért a mai napig hálás vagyok neki, mert elérte ezzel, hogy mindig várjak többet magamtól, és ezért tegyek is.  - Végh  Tímea

 

 

" Miért is szerettem a Jancsi és Juliska Óvodába járni? Nehéz ezt összefoglalni, hiszen annyi élmény köt ehhez a kis közösséghez. Talán pár sorral mégis sikerülhet mindazt átadnom, ami számomra örök emlék marad. Először is legfontosabb, hogy sosem éreztem magam egyedül, mert az óvónéniktől és a többi kisgyerektől rengeteg szeretetet és odaadást kaptam. Imádtam a kézműves foglalkozásokat, amikor egy adott feladat mellett mindig kibontakozhatott saját kreativitásunk és ezt Julcsi egy biztató mosollyal alá is támasztotta. A játékos délutánokat kinn az udvaron, a diófa lombja alatt, valamint a bolondos farsangokat, rengeteg finomsággal és kacagással.Bár már régóta nem járok az óvodába, az idő múlásával egyre inkább tudom, meghatározó része volt az életemnek, és ezúttal is köszönettel tartozom Julcsinak és Jancsi bácsinak és a többi óvónéninek, akik segítettek abban, hogy odáig juthassak, ahol most tartok." - Kalmár Fanni

 

 

"Biztonságot nyújt nemcsak a gyereknek, de a szülőknek is, mert olyan kéz vigyáz szemünk fényére, akire bármikor rábíznánk egy életre.Biztos, egyenes út a nagybetűs ÉLET felé!"     - Mihályházi Melinda

 

"A Jancsi és Juliska Óvoda családias hangulatú, az élet élvezetes és élhető értékeit adja át a gyermekeinknek és nekünk szülőknek is. Mindig van egy-két jó szó, egy kis vállveregetés vagy 'hátveregetés'.Az élet nagy dolgait egyszerűen fogalmazza meg és 'egyszerűen' is adja át, de ez a nagyszerű benne. Ha egy szóval fogalmazhatnám meg, akkor azt mondanám olyan, mint az anyaméh.Az anyának a méhe óvó-tápláló-szerető! - Szász Ildikó Anett

 

"Amikor először léptünk be hozzátok Krisztivel, már volt összehasonlítási alapunk az állami óvodával.Pontosan 10 perc alatt penderítettek ki minket onnan, mert az egy hónapos Zitát meglátták a babahordozóban. Nálatok kimondottan jó pontnak számított a kicsi gyerekünk, már láttátok benne az utánpótlást.Később se tétlenkedtünk? Bálintunk is megszületett és négy évet töltött nálatok. Azt hiszem azzal, hogy mindegyikük idejárt, mindent elmondtam. Elfogadó, könnyen barátkozó emberekké formáltátok őket és mi életre szóló barátságot kötöttünk veletek és más szülőkkel. - Horváthné B. Zsuzsanna

 

"Alap nélkül a felépítmény mit sem ér...Mindannyian tudjuk ezt, nem újdonság. Kicsi kortól gyermekeink általunk megítélt helyes irányba terelgetése, nevelése, szeretete, korlátainak meghatározása -sorolhatnám még hosszasan -közös ügyünk voolt éveken át:az óvoda és a család csapatmunkája. Fontos, hogy egy irányba menjünk, hasonló értékrendeket képviseljünkés ha megtaláljátok a közös pontokat, bizton hiszem, jó helyre jár a gyermeketek óvodába. - Folytán Aliz

 

"Nálatok mindig jól érzem magam.Büszke vagyok, hogy ehhez a 'nagy családhoz' tartozom. Sok-sok alaposan felkészített kisgyerek került tőletek a 'Kassa Iskolába'! - Vali tanár néni

 

 

"Amikor az ember gyermeket vállal, akkor dönt úgy, hogy ezentúl a testén kívül hordja a szívét. De amikor az ember gyereket nevel, akkor találkozik, néha szembesül a nehézségekkel. Köszönöm, hogy segítettél 'hordani a szívemet'! - Kóczián Szilvia

 

" Egy gyermek nevelése sosem egyszerű dolog.Bár az ember, amikor megszületik ez a ksi csoda, nem arra gondol, hogy milyen nehézségek várnak rá, hanem az örömöt éli át, de azért idővel mindenki találkozik kisebb-nagyobb nehézséggel a gyereknevelés során. Aki fontosnak tartja, hogy az oktatási rendszeben mit és hogyan kap gyermeke, az a kínok kínját éli át egy-egy intézmény kiválasztásánál. Sokszor azt sem tudjuk, hogy mit nézzünk, az eszközöket, árat, a külcsínt, a pedagógust. Sok-sok tényező és mi a legjobbat szeretnénk. Sajnos általában csak a végén tudjuk meg, hogy jól választottunk-e.

A végső elszámolásnál még nem tartok, de a meglévő tapasztalataim fényében elmondhatom, hogy két fontos dolgot biztosan és életreszólóan kaptam a Jancsi és Juliska Óvodától:

1. Utat: Egy utat a nevelés rögös és néha labirintusnak tűnő világában. A cél, hogy a társadalom és elsősorban családja számára értékes emberkét engedjek el a kezem közül az már gyermekeim születése előtt megvolt. Azonban a megvalósítás egyik olyan útját mutatta meg számomra Julika világa, amelyet  - bár igényem megvolt - eddig sehol sem tapasztaltam sem mélységét, sem pedig sokrétűségét illetően. Tetszik, hogy magasak az elvárások, hogy jut idő mindenkire, fontosak a hagyományok, hogy a tapasztalás ott van a mindennapokban.

2. Közösséget: Egy olyan közösséget, amelynek tagjai bár változnak időről időre, de csupa-csupa örömöt, vidámságot tartogat, melynek teret adnak az óvoda rendezvényei. " - Romhányi Eszter

 

"Minden gyermek az Isten áldása, az óvoda a szülő tudatos választása. Választunk szép környezetet, barátságos, otthonos, jól felszerelt óvodát. Mit választunk még? A legfontosabbak a lelki tényezők, a törődés, az értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés, példamutatás, az önállóság megtanulása, az életben jelenlévő szabályok helyes elsajátítása, a játék, a szereplés öröme.

Ha ezeket szánod a gyermekednek, akkor a Jancsi és Juliska Óvodát válaszd, ahol gyökereket kapnak a gyerekek és láthatatlan szárnyakat, amivel úgy repülnek az életben, hogy lesz céljuk, kötelességtudatuk.

Hiszem és vallom, hogy elvárások nélkül nem lehet és nem is szabad gyermeket nevelni. A legcsodálatosabb dolgot kaptuk itt, amit ember kaphat. Láthattuk a gyerekeinket így felcseperedni, minden perce örök emlék, a szívünkben él. Köszönet és hála érte a gondos szerető kezeknek és szíveknek." - Madarasi Irén

 

 

 

Rólunk mondták

© 2014 by grencs

Proudly made by Wix.com

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now